Csak lélegezz!!!
Hányszor és hány olyan esetben hallottuk már ezt a kifejezést, egy olyan mondatot, ami talán mára már kicsit közhelyesnek is hangzik. Pedig mennyi igazság és mélyértelmű dolog rejlik benne.
Elementáris, egyszerű és banális dolognak tűnik, mégis sokan nem tudják azt, hogyan kell helyesen lélegezni. Persze első hallásra, furának és ellentmondásosnak tűnhet az, hogy valakit erre tanítani kellene. Ugyanis, születésünk első pillanataiban pont ez határozza meg világrajövetelünk első pillanatait: az első légzésünk. Ahogyan egy újszülött ösztönösen torka szakadtából üvölt, sír és közben beszívja első lélegzetvételeit, úgy az évek során, elfelejtünk helyesen és jól lélegezni.
Nem is igazán fordítunk erre nagy figyelmet, még csak el sem gondolkodunk azon, hogyan miért is lenne fontos a helyes légzés, vagy egyáltalán miben különbözik ez a helytelen légzéstől.
Magától értetődőnek vesszük azt a tényezőt, hogy addig míg élünk, lélegzünk, és ezt senki nem tanítja meg nekünk. Ösztönösen cselekszünk, mert tudjuk, hogy ettől függ az életben maradásunk.
Persze, ez így igaz is, ugyanis a szervezetünknek szüksége van az oxigénellátásra, ahhoz, hogy működni tudjon. De ez nem csak ennyiről szól. És ez akkor tudatosul bennünk a legjobban, mikor egy stresszelt, feszült, ideges állapotba kerülünk, és egyből kapkodunk a levegő után. De ugyanez igaz lehet egy örömteli és izgalmas állapotra is, amikor szabálytalanul veszünk levegőt.
Én először, akkor vettem észre, hogy mennyire is felszínesen, szabálytalanul és helytelenül lélegzem, amikor pánikbeteg lettem és napi szinten szorongtam és féltem. A legelső fizikai tünetek között volt, a légszomj, a kapkodó és gyors légzés, valamint a visszatartott légzés. Akkor még nem értettem, miért reagál így a szervezetem a félelemre és a szorongásra, annyit azonban éreztem, hogy ez is csak egy védekezési mechanizmus. Olyan, mint mikor hirtelen megijedünk és pár pillanatra visszatartjuk a lélegzetünket. Vagy, mint amikor nagyon örülünk valaminek és ujjongva nagyon gyorsan vesszük a levegőt, szinte már fuldoklunk is.
A szorongás és a pánik esetében, ez még ennél is rosszabb. A helytelen és szabálytalan légzés következtében, sok érzelmet visszatartunk, az valahol bennünk ragad, nem dolgozzuk fel őket megfelelően, és ez egy állandó szorongásos állapothoz vezet. Ennek következtében nem csak, hogy felborul az érzelmi egyensúlyunk, de a testünk elkezd olyan hormonokat termelni, ami a szorongást csak még jobban felerősíti.
Az én esetemben ez történt. Amint éreztem azt, hogy szorongok és tudtam, hogy ezt egy pánikroham követi, egyből hevesebben vert a szívem, úgy éreztem nem kapok levegőt és ezáltal bezártnak éreztem magam. Gyakran úgy éltem meg ezeket a helyzeteket, mintha egy ablak és ajtó nélküli helységben lennék, ahonnan esélyem sincs kiszabadulni. Ennek az állapotnak a felismerése ahhoz vezetett, hogy úgy éreztem elfogy a levegőm, és mivel kapkodva vettem a levegőt, ezért gyakran éreztem azt, hogy el fogok ájulni levegő hiányában.
Ezért, mikor elkezdtem a pánikkal és a szorongással komolyan foglalkozni, akkor az első lépések között volt a tudatos odafigyelés a légzésre.
A gyakorlatok során több olyan légzési technikát is elsajátítottam, ami által valamilyen szinten kontrollálni tudtam a félelmeimet és hatással voltam a pánikra. Számomra ez csak úgy működött, hogy jobban odafigyeltem a testérzékelésemre és elkezdtem megfigyelni a légzésemet.
Ebben a folyamatban a jóga és a meditáció segítettek a legtöbbet, mert ezek a gyakorlatok a tudatos légzésre épülnek, amiknek stresszoldó, feszültségoldó és kedélyjavító hatásuk is van.
A helyes és tudatos légzés jógázás vagy meditáció közben, nemcsak a testnek jelent felüdülést, hanem az elmének is, ami ezáltal kipihentebbnek, frissebbnek és energikusabbnak érzi magát.
Valahol azt olvastam, hogy a helyes légzés: „méregtelenítő hatással van a lélekre”. Amennyiben ez tényleg így van, akkor a légzés technikák elsajátításával és gyakorlásával, a tudatos légzés megfigyelésével, nagyon sok negatív érzelemtől, feszültségtől és stressztől tudunk megszabadulni, csupán csak annyit téve, hogy helyesen lélegzünk.
Én már megtapasztaltam azt, hogy milyen jót tud tenni testi-lelki szinten ez a fajta légzés. Ilyenkor minden elcsendesül körülöttem, még az elmém is megpihen ilyenkor és, csak a levegő ki és be áramlására koncentrálok. Arra, ahogyan dobog a szívem ahogyan megemelkedik a mellkasom, ahogyan a levegő beáramlik az orrlyukakon.
Egy-egy ilyen légzés technika elsajátítása és gyakorlása bizony sokat tud változtatni fizikális és mentális egészségi állapotunkon. Nem csak, hogy kiegyensúlyozottabbak leszünk tőle, de sokkal energikusabbak és derűlátóbbak is.